Tudod hogyan működik a diótörő, vagy a csípőfogó?
Ezt egyszerű emelőszerkezetnek tanultuk az általános iskolai fizikában.
Úgy tudod megtörni a diót (vagy elvágni a vastag drótot), hogy a forgásponttól távol eső erő-erőkar szorzata megegyezik. Tehát ha egy hosszú erőkaron 2kg-os erővel nyomod, az a rövid erőkaron akár 40kg is lehet.
Hogy kapcsolódik ez a térdhez?
A térd felépítése kétféle fő mozgást enged, ami a hajlítás és egyenesítés (flexiónak és extenziónak hívjuk szaknyelven).
A két csont között található két darab kiegészítő porcos félgyűrű, melyeknek sok feladata van. Lengéscsillapítás, mozgás segítés, stabilitás növelés. Hátrányuk (vagy épp előnyük), hogy külső behatásokra igen érzékenyen reagálnak fájdalommal.
Ha a térdben oldalrahajlítást hozol létre akkor ezen az egyszerű gép elven a gyűrűkre körülbelül ilyen szorzatú erőt gyakorolsz. Igen, igen, a kötőszövetes rendszer azért valamennyit csillapít ezen, de nagy valószínűséggel valamilyen nyíróerő hatni fog.
Mi is jön létre például a lótusz ülésben?Alapvetően az egyik lábat beteszed a combtőhöz, ezzel nincs is semmi probléma. A másik lábaddal viszont ki kell kerüld ezt, és egy kicsit nagyobb kirotációt kíván a csípődtől. Ha ez a mozgás akadályozott, akkor behúzod a lábat a combtőhöz erőszakkal , mivel a csípő nem mozdul, így a következő ízület ami mozdulhat az a térd.
Jellemzően csavarással együtt oldalrahajlítás, ami az előzőekben leírt elven bánthatja, akár el is nyírhatja a meniscus gyűrűt, vagy sértheti a szalagrendszert.
Mi akadályozhatja ezt a csípő kirotációt?
– A csípőízület csontos felépítése, ami mindenkinek más. (Jellemzően az európaiaknál lehet más a felépítése mint keleten)
– Lágyszövetek (izmok, szalagok)
Érdemes megfontoltan bánni ezzel az ízülettel, mert ha egy komolyabb sérülés történik, akkor legtöbbször csak az orvosi beavatkozás segít. Onnantól pedig már nem biztos, hogy 100%-os lesz.
Végezetül Leslie Kaminoff, a jóga Anatómia című könyv szerzőjének véleménye a lótuszülésről:
“Aki elég laza hozzá, annak nincs szüksége gyakorolni ezt, aki túl merev annak pedig nem érdemes kockáztatni…”