NNa akkor a nagy csípőnyitó mítosz (bocs ha fájni fog )
manapság ebben a naagy jógaspiri világban ugye mindenki ezt akarja csinálni, mert hát ugye milyen szép és milyen jó (meséket hallani róla)
Tudooom elcsépelt és unalmas duma következik
Mozgásrendszerünk a gyaloglásra, sétára, kocogásra lett kitalálva. Bárki is tervezte, marhajó komplex kis szerkezet lett.
Naaa mi következik ebből?
Ennek a mozgásfajtának is megvannak a maga ízületi mozgáshatárai. Ha ezeket a határokat valamelyik irányban (akár negatív, pl sok ülés, akár pozitív, pl jóga, nyújtás, akármi) túltolod, annak bizony megiszod a levét.
Vegyük például a híres csípőnyitogatást, ott ugye becsülettel túltoljuk ezeket és nagyon sokszor anatómiailag helytelen pózokban (ne tudjátok miket látok nap mint nap)
Egy konkrét példát említek csak, a horpaszt.
Ugye erre mindenki rágyógyult hogy nyújtani kell agybafőbe, mert a sok üléstől lerövidül. Na hát van egy rossz hírem, ha fel tudsz állni egyenesen, úgy, hogy a törzsed nincs flexióban (előrehajlásban) akkor nem kell gyötörni. (foglalkozni kell vele természetesen, de azok az uncsi mobilizálások, amin mindenki túl akar lenni gyorsan egy jógaórán)
De van még igen igen sok példa.
Szóval milyen jólesik a nyújtás ugye, csak közben nem figyelünk oda, hogy milyen szöveteket károsítunk vele-mellette, ami nem hétfőről péntekre fog jelentkezni, hanem évek múlva (vannak sokan akik már ezt meg is szívták) és brutál nehezen gyógyul ám.
Ne értsétek félre nem a jógát fikázom, nagyon jó kis cucc (lenne), csak ésszel csinálva, hogy ne vegye el az a mozgásrendszertől azt amire való.
Tudjátok: Megértés Megélés Megelőzés (így ebben a sorrendben)