
Sokszor mondják és már én is írtam róla, hogy a jógás mozgáskultúrában a figyelem nagyon fontos. Igen ez valóban így van. Csak úgy tudod neked megfelelően kivitelezni a gyakorlatokat, ha minden figyelmeddel benne vagy. Ugyanez vonatkozik természetesen a közben, vagy utána lévő érzésekre is. Pl megcsinálsz egy ászanát, majd figyeled, hogy az milyen hatással volt rád. Persze ezeket mind mind leírják a nagykönyvben, nagyon sok úgy is van, de mivel teljesen különbözőek vagyunk ezért más is lesz az egész.
Lehet, hogy épp teljesen más idegállapotban gyakorolsz, mást ettél, máshogy alakult a tested az éjszaka, bármi.
Ezeket mind mind figyelni kellene.
Mi kell ehhez?
Egy olyan lelkiállapot, amiben nem zavar semmilyen tényező. Most itt nem a kutyaugatás és traktorzúgás a lényeg, sőt. Ezzel nincs is semmi baj, mert max egy kicsit megszokod és nem fog zavarni a hétköznapokban sem a szomszéd fűnyírója. Inkább a belső tényezők a fontosak, pl azok, hogy mit akarsz majd a jóga után enni, vagy meg kell írni egy jelentést, fel kell hívni a főnököt, hogy lebasszon, stb. Na ezek a tényezők arra a 20 percre 2 órára amíg gyakorolsz teljesen feleslegesek.
Nagyon nehéz ezt elhessegetni.
Mi a megoldás?
Ülj le a szőnyegedre, párnára, ágy szélére és gondold át.
Majd felhívod a főnököt utána, mert igazából várhat. Ha nem akkor meg hívd fel és túlleszel rajta. Bevásárlós listát írd fel, hogy nehogy elfelejtsd. Mostmár úgyis gyakorolni fogsz, igazából teljesen mindegy erre a kis időre.
Ezek csak egyszerű példák. Gondolkodj el rajta, hogy neked mivel lehetne megoldani a zavaró tényezőket. Ezt nevezhetjük akár meditációnak is, vagy inkább ráhangolódásnak.
Vannak persze krónikus feladatok is, családi-párkapcsolati dolgok például, de ezeket is csak úgy tudod megoldani, ha foglalkozol vele.
Jó az elején rohadt nehéz, mert rengeteg dolog fog előjönni, de szép lassan letisztul. De ne várd, hogy 10 perc alatt az életed összes feladata megoldódjon. Hosszú idő lesz. Ezt se várd, hogy teljesen csendes legyen az elméd (bocs ha lelomboztalak), de ez a mai világban teljességgel lehetetlen. Max ha kiköltözöl egy olyan helyre, ahol semmi inger nem ér, de az meg rohadt uncsi, úgyhogy ki akar olyat. Hidd el kell a stressz ahhoz, hogy ez ember hétköznapibb és emberibb legyen. Ha semmi stressz nem ér akkor előbb utóbb stresszes leszel az unalomtól (Az egyensúly a lényeg, mint mindenben)
A másik dolog ami viszont sokkal de sokkal fontosabb a gyakorlásodban, az a tanulás.
Sokszor leírtam már, hogy miért.
Mivel én a mozgásos részével foglalkozom inkább, ezért most erről írok.
Ismerned kell a test természetes mozgástartományait és a céljaid, hogy mit akarsz elérni vele.
Többet akarsz futni? Akkor jógázz úgy, hogy a tested erre alkalmas legyen. Ne nyújtogasd szarrá feleslegesen a hasznos és rugalmas képleteket, mert ha izomból akarod megcsinálni a maratont, az nagyon nem fog menni.
Ülőmunkát akarsz kompenzálni? Akkor javítsd a keringést azokon a részeken amiket nem használsz meló közben.
Fontos megtanulni az emberi test alapvető működéseit, ahhoz hogy ne csinálj hülyeséget, mert az általában az edukáció hiányából fakadnak.
Ha oktató vagy, akkor meg szigorúan kötelező komolyan venni, mert emberek bízzák rád a testi lelki egészségüket.
Nem csinálhatsz olyan dolgokat az óráidon, ami neked jólesik, mert nagyon nem olyan emberek jönnek be akiknek ugyanaz lesz jó.
Nyilván egy hétköznapi gyakorlásra beesett ember nem tud annyira kikapcsolni és figyelni (legyen bármekkora jógi), ezért az, hogy vigyázunk rájuk, a mi feladatunk mint instruktor.
Sajna alapvető hiányosságok mutatkoznak az egyszerű biomechanikus anatómia terén, mert az oktatási rendszerünk igen kis mértékben foglalkozott vele (gondolom az amőbákról mindenki tud mindent, de arról, hogy a vállad hogyan és miért mozog úgy ahogy, arról nem szólt az ablakzsiráf).