Legalábbis nem annyit, mint a jóga általában.
Egész biztosan hallottad már azt a kifejezést, hogy reciprok gátlás, vagy reciprok inhibíció.
Röviden a magyarázata:
Mint azt az előzőekben már olvashattad, az vázizomzatnak valahogy mozgatnia kell a csontokat, hogy tudj járni, a fagyit és a fánkot elvenni a pultról (miután kifizetted persze), vagy a szokásos sztori, le kell venni a polcról a lekvárt.
Nézzünk egy egyszerűbb mozgást. (kötekedőknek: itt most nem sorolok fel minden olyan izmot ami a mozgást végzi, csak a legfontosabbakat)
A hajlítás az amikor behajlítod a könyököd, a feszítés pedig amikor kiegyenesíted.
Ez a mozgás úgy történik, hogy amikor a bicepsz megfeszül, a könyök behajlik, amikor a tricepsz megfeszül akkor pedig kiegyenesedik.
Ha nem lenne tricepszed, akkor a könyökhajlítás baromi gyorsan történne, mert nem lenne semmi ami fékezné a mozgást és igen gyorsan szájbavernéd magad a fagyival. (remélem vizuálisan megjelent az eseményhorizonton)
Tehát a hajlító mozgásban a bicepsz dolgozik a tricepsz fékez.
Van egy olyan trükkje az idegrendszernek, hogy a fékező izmot lekapcsolja (nem tud megfeszülni) addig amíg az aktív izom dolgozik.
Ezt hívjuk reciprok gátlásnak.
Biztosan kilogikáztad már a trükköt.
Ha a tricepszet akarod nyújtani, akkor a bicepszet kell feszíteni, miközben a könyök hajlik. Így nyúlni fog az éppen aktivizálódásra képtelen izom.
Miért jó ez?
Így sokára fogsz inzstapózt csinálni, az tuti, viszont teljesen biztonságos.
A tested nem hülye. Az ízületi tokból és a szalagokból kapott információk alapján, nem fogja tovább engedni a nyújtást, mint a te saját mozgástartományod (jó, vannak receptorérzékenyégek és mindenféle anomáliák a képben, ami máshogy alakítja a bulit)
Szóval ezért nincs, vagy legalábbis igen ritka a passzív nyújtás az óráimon. Ilyenkor nem csak erősítesz, hanem a másik oldalt nyújtod.