Ezt a pózt direkt “rontottam” el és az a kérdés, hogy miért is.
A legfontosabb dolog benne a medence rotációjának módosítása. Nem teljesen párhuzamos a szőnyeg hosszanti oldalával, vagy ahogy szokták mondani, nem férek be a két üveglap közé. Mivel kicsit berotál, így a combnyak nem irritálja a labrum felső részét, így nem kell mennem majd csípőműtétre. Ez a kis módosítás mindkét oldali csípőre jó hatással van, majdnem a természetes mozgástartományban tartja és nem hagyja el azt. Itt ki lehet kompenzálni egy kis gerincrotációval, hogy a mellkas szemben legyen, ez a képen nem történt meg. Még nem halt bele senki, hogy nem úgy néz ki az ászanája mint egy könyvben (jó, van akinek ez lelki sokkot okoz nna)
Ha megnézitek az első, hajlított lábat (nekem a bal), valóban nincs a kotta szerint derékszögben hajlítva. Egyrészt a csípő ütközését csökkenti a nagyobb szög miatt. Védi a vápát-labrumot. Másrészt, mivel az egyenes combizom nincs rommányújtva benne, ezért erőt tudok kifejteni, így nem lesz instabil a póz. Ebbe a pózba pont nem beleengedni kéne magad, hanem benne tartani. Igeeen a két lábam sincs egymás mögött, talán ez a legfontosabb része az egésznek, hogy egészségesen létre lehessen hozni ezt a pózt.
Valóban van egy kis homorítás benne, sőt nekem még a medencét is előre kell billenteni benne. Nem állja meg a helyét az, hogy minden pózban billentsd hátra a medencét. Pont ezzel basztam el évek alatt. Úgyhogy gerincfüggő ez is. Ha megnézed, hogy sokan az üléstől eleve hátrabillent medencével érkeznek az órádra, akkor elgondolkodtató kérdés. (nyilván az ülőmunka sem a sátán gyermeke, de erről majd később)
A hátsó lábon kicsit hajlított a térd. Ha itt nincs meg a megfelelő kontroll akkor nem biztos, hogy jó dolog, viszont megelőz sokminden más gubancot a csípőben.
Nyilván ez nem minden gyakorlóra vonatkozik, hogy csak így jó neki, de a legtöbb esetben legalább kárt nem csinál ez a kis módosítás. Így ha 20 emberből 18-nak erre van szüksége, a maradék kettőnek pedig ez nem jelent problémát, akkor mit válasszunk?
Sokszor a jógában nem vesszük figyelembe a csontos ütközési határokat és úgy gondoljuk, hogy csak a lágyszöveti részeken múlik egy póz “tankönyvisége”.
Ideje elgondolkodni a “Practice and all is coming” jelmondatokon, majd egy kicsit átírni: “Learn and all is coming”
A megfelelő háttérrel (nem, nem a sziklára gondoltam) merjünk módosítani a pózokon, hogy az mindenkinek jobb legyen.
Tudod: Ahimszá, vagy mifene