A hiperextendált térd a jógában (és másban)
A térd az emberi test legnagyobb ízülete. Felépítésre egytengelyű csuklóízület, tehát működésében úgy néz ki mint egy ajtózsanér. (gyakorlatilag két darab egytengelyű ízület van benne) Mozgásai a flexió, vagyis amikor behajlítod és az extenzió, amikor kinyújtod. Minimális ízületi mozgások megjelennek benne: transzláció ami oldalra csúszást jelent, ez inkább csak milliméteres nagyságrendű. rotáció ez is igen kis mértékű, külső erő hatására csak behajlított állapotban jöhet létre. Nyújtott térdnél a csavaró hatás káros lehet! kapcsolt berotáció létrejön a térd teljes behajlításakor, például sarokülésben. Ezt úgy veszed észre, hogy a sarkak nem érnek össze olyankor. kapcsolt kirotáció a térd kinyújtásakor keletkezik, ilyenkor a lábfejek kifelé fordulnak egy savászanában, vagy fatartásban (itt a csípő rotációja is látszik azért) Ha a kapcsolt rotációknak ellene dolgozol terhelt állapotban, pl. össze akarod zárni a sarkat sarokülésben, vagy tádászanában párhuzamosan akarod tartani a lábfejeket, akkor a térdben feszültségek jöhetnek létre, ami káros lehet az ízületnek. (lehetnek anatómiai eltérések!)…
Mit jelent a funkcionalitás?
Az általam alkalmazott gyakorlatok a testet funkcionálisan mozgatják. Mit jelent ez? A mostanában igen nagy szerepet kapott az ülőmunka kompenzálás, meg a csináld ezt ha sokat ülsz, stb stb gyakorlatsorok. Nézzük ha mondjuk jó esetben napi 8 órát ülsz monitor előtti munkavégzés címszóval (na persze most nem számoljuk a túlórát, ami mostanában természetes) Ahogy ennek lennie kellene, egy órában 10 perc szünetet kellene tartani, ami viszont nem minősül munkaközi szünetnek, tehát nem mindig mehetsz ki az udvarra, vagy a pékségbe. Célszerű lenne tehát úgy megtervezni a napot, hogy ebben 10 perces “nemülős” időben valamilyen mozgást tudj végezni, nevezzük nevén, sétát. Mondjuk ilyenkor menj el a főnökhöz megbeszélésre, vagy meetingre vagy mittomén. De mivel nem vagyok ilyen munkaegészségügyi mókus, ezért ez csak egy ötlet részemről. Nézzük ezt a 10 percet. Mondjuk ebből sétálsz 2-500métert, akkor máris nagyon sokat tettél az ellen amit az ülés kinyírt. Azonban ennek a sétának igencsak hasznosnak…
Miért kell szarrámenni ahhoz, hogy felfogd azt ami nem működik?
Azért mert nincs meg a megfelelő ismeret hozzá. (a csípőworkshopon elhangzottak emlékére) Hogy miért fontos egy alap tudás ahhoz, hogy valamilyen nagyobb igénybevételű mozgást végezz? Legyen az jóga, futás, edzés, bármi. Az ismeretek birtokában látni fogod előre azt ami bekövetkezne és ha elbaszod tudsz tenni ellene. Legegyszerűbb példa erre a csípőízület. Ha tudod mire képes és miért van a testeden, valamint, hogy mi nem tesz jót neki, akkor azt nem csinálod és béke van. Ha nem tudod, akkor csinálod, mert érezni viszont nem fogod vagy 5-10 évig, de utána meg már nincs visszaút, vagy fájdalmas és hosszú. De én szóltam. Jógaórákon legtöbbször van egy instruktor aki a legjobb tudását adja bele a gyakorlásba. De vajon hol tart ez a legjobb tudás? Ismeri az emberi test különbözőségeit? Ismeri az alapvető anatómiát, mozgástartományokat? Tudja mit kell csinálni-instruálni olyankor, ha egy gyakorlónak valamilyen fájdalma van? Milyen esetekben kell továbbküldeni egy komolyabb vizsgálatra, felmérésre?…
A stressz okozta dolgokról
Stresszornak hívjuk a stresszt okozó ingereket. Ez lehet az életben bármi. A teljesség igénye nélkül: érzelmi stressz szaghatás vagy akár egy élelmiszerben található összetevő. Az érzelmi cucc nagyjából mindenkinek ismerős a mai világban. A szaghatás is ismerős lehet, pl egy erős parfüm, öblítő illata ilyesmi. A kaja vagy ital szintén bármi lehet (tisztított víz, rizstej, tehéntej, akármi) Mi köze ennek a mozgásrendszerhez? Elég bonyolult úton tanuljuk meg a mozgást még kicsi korunkban. Csak röviden, létrejönnek különféle mozgásminták, mint a járás, vagy a sütiért nyúlás, hogy be tudd falni. Ezeket a mintákat egy memória letárolja, miután megtanultad és felnőtt korban már tökjól mennek, nem kell mindennap újratanulni, csak előveszi a könyvtárból, gyorsan kiolvassa és az alapok már meg is vannak. Válasszuk ki a kedvenc mozgásomat, (mindig ezzel példálózok) a felső polcról lekvár levétel. Ugye ehhez a képen látható mindenféle dolog kell. Kell a szemed, hogy tudd koordinálni a mozgást, mert lehet…
A sacrum és az ilium mérnöki szemmel
Szimmetrikus felegyenesedett testhelyzetben a test súlya fokozatosan veszi igénybe a medence ízületeit. Ezeknek az erőknek a hatásmódját oldalnézeten vizsgálhatjuk ahol a m.iliopsoast transzparensnek tételezzük fel, és láthatjuk a combcsontot (femur). A gerinc, a sacrum, a csípőcsont és az alsó végtag koordinált ízületi rendszert alkot két ízülettel: a csípőízület (articulatio coxae) SI ízület (articulatio sacroiliaca) A törzs súlya (P) lefelé nyomja a promontoriumot (V. ágyéki és az I. keresztcsonti csigolya találkozásának elődomborodása a medence ürege felé). A sacrum ennek következtében rotálódik, vagyis bekövetkezik a nutációs (N2) mozgás. Ezt a mozgást gyorsan fékezik az elülső sacroiliacalis szalagok, főleg a lig. sacrospinale és a lig. sacrotuberale, melyek megállítják a sacrum csúcsának távolodását az ülőgumóktól. Ezzel egy időben az alátámasztás felől ható talaj-reakcióerő (R) a femuron keresztül továbbítódik a csípőízületekre, és a testsúlyerővel rotációs párt alkot, ami a sacrumnál hatva létrehozza a csípőcsont hátrabillenését (N1). A csípőcsontok hátrabillenése növeli a nutációs mozgást az articulatio…